Az U-fájlok Kvikveg film, az X-akták népszerű amerikai sorozat krimiparódiája. A filmre nyugodtan ki lehetne írni hogy 40 év felettieknek nem ajánlott. Ugyanis nem lehet összehasonlítani a hosszú világgazdasági válság technicista magyar fiataljait a szocialista látszat jólétben felnövő korosztállyal. Sajátos ütközési front alakul ki a film esztétikai rendszerében is. Az amerikai film gyártás profizmusa szándékosan keveredik periférikus magyar elemekkel. Budapesti kietlen helyszíneken játszódik, magyar zsargonnal, magyar öngúny, magyar karikatúra.

Mi kellett a filmhez?
Lakás helyett kégli, kamera helyett fotógép, guruló állvány helyett gördeszka, bérelt busz helyett igazi BKV járat online, atombunker helyett újpalotai panel pince.
Bakik, gegek is bőven sorakoznak. Csomóval megkötött nyakkendő, zéró sminkelés, pilleszéktől való elájulás.
A profizmus is jelen van. Az intro, greenbox, (villám torzítás) feliratozás, a bemutató werkfilm. az effekteket sokszor kézi vezérléssel felváltó fizikai erő, emberi összefogás helyettesíti. Mindez Földes Gergő rendező, szereplő, filmkészítő, forgatókönyvíró kitartó munkájának köszönhető.

Az „ U-fájlok: Urbán Zoltán” zéró forint költségvetéssel készült, önerőből. Humora utal arra a magyar tinédzser korból éppen kinövő tizenéves-huszonéves magyar fiúk cinikus humorára, amelyet generációkról generációra örökölt a mindenkori magyar fiatalság. Az ezredforduló világgazdasági válságában felnövő magyar fiatalság generációs életérzése miatt fontos ez a film. Az amatőr filmvilág remekműve, mert vágyakozik a profizmusra, és a maga filmkészítési lehetőségeit kihozva, rengeteg háttérmunkával megvalósított film.
Másrészt a generációs szegregálodás ellenszerének megmutatója és egyben kivezető útja is, hiszen vagy húszan vettek részt örömmel a film készítésében. „ Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni”

A főszereplő Urbán Zoltán (Breznay Viktor) – magyarul „Városi” Zoltán megszemélyesíti az ezredforduló fogyasztói kultúra csődjét, a génmanipulált korának megtestesítője, - fogyatékosan született - aki már nem az klasszikus embertípus hanem egy „maradéka” annak. Teljes kiszolgáltatottságban él, sőt az ufók is belezavarnak személyiségébe - végül emberfeletti képességei lesznek . Az ügy súlyossá válik, magával vonja a nagyhatalom figyelmét és beavatkozását is, kényére-kedvére való bánásmódját, orvosi félrekezelését, kényszerbezárását. Meghasonlott ember lesz, aki szánalomra méltó lehetne, de az sem lehet mert indokolatlanul gyilkol, az idegenektől kapott képességen nem tud uralkodni. Zavarodottságában is szeretetre vágyik Urbán. Rámosolyog az utcán egy lányra, követi a lány viszont menekül tőle, így Urbán üldözi, végül a lányt telekinetikusan meggyilkolja. De valóban mindenben ő a hibás, Urbán? Vagy egy démon? Nem az ufók vagy az elhibázott orvosi kezelés? Ez majd kiderül a következő részből. Így hát nem nem marad más, minthogy súlytalanul komoly esztétikai rendszerünket elfelejtve nevessünk rajta.

A film témája hasonlít a majd egy száz évvel készült Doktor Caligiari expresszionista, illetve Salvator Dali és Bunuel kísérleti szürrealista filmjeire, csakhogy az Urbán Zoltán naturalista krimi filmvígjáték.

Fontos ez a film, mert lenyomata az ezredforduló világgazdasági válságában felnövő magyar fiatalság szubkulturális életérzésének megismertetésére. Illetve kiutat mutat a számítógép pszichikai elvonási tüneteket mutató fiataloknak a jókedv felé, a csapatmunka öröme felé. Kiváló hogy önszervező, alulról építkező film, így megtarthatta a film eredeti érzésvilágát, egyéni hangnemét.

Breznay András

RENDEZÉS: 8

LÁTVÁNY: 6

AKCIÓ: 4

SZAVATOSSÁG: 10

ÖSSZHATÁS: 7